Hirdetés
Hirdetés

Kedves Olvasó!

Minőségi passzívházat kizárólag csapatmunkával lehet építeni. Mi rendelkezünk egy olyan csapattal, melynek tagjai kiváló szakemberek, s tudnak jól együtt dolgozni. A jövő házépítési technológiáját velük együtt kívánjuk Önöknek bemutatni.

Elsőként az építésztervezők közül ifj. Pászti-Tóth Gyula okl. építőmérnök statikussal, a cég főmérnökével ismerkedhetnek meg, a csapatunkban az ő feladata az építészeti és szerkezettervezés, s természetesen a statika.

Rövid szakmai bemutatkozás:

1990-ben végeztem a BME építőmérnöki karának szerkezetépítői szakán. Ezután rögtön kiváltottam a tervezői engedélyeket az építészeti és statikai területre. Utána családi vállalkozásba kezdtem, melynek fő tevékenységi köre az építőipar volt. Kezdetben tervezéssel, később kivitelezéssel is foglalkoztunk. A 13 éven keresztül sokféle feladatot oldottunk meg, koncentrálva az építőipar gyengébb pontjaira. 1992-től alkalmaztuk a CAD építészeti tervezését térbeli megoldásokban is. A statikai számításokra is alkalmaztuk a számítógépes végeselemes módszereket, kezdetben síkbeli, majd az akkor még Axis3D néven futó programot alkalmazva 3D-ben kezdtünk dolgozni. (Itt büszkén jegyezhetem meg, hogy az alkalmazott – mára méltán világhírűvé vált – statikai szoftverek készítői és fejlesztői az egykori iskolatársaim voltak.) 1998-2000 körül már kb. 70 fővel dolgoztunk, amiből mintegy 18-20 fő a tervezés, előkészítés, valamint projektmenedzsment feladatát látta el. Néhány évig ezzel párhuzamosan egy komolyabb környezetvédelmi üzem beruházásban is részt vettem. A munkáim során nagyobb beruházásokkal foglalkoztam, olyanok, mint ipari csarnokok, szennyvíztisztítók, szálloda, gyógyászat és az akkoriban induló élményfürdők. A tartószerkezetek (acél, vasbeton, fa) tervezése, méretezése is része volt a feladataimnak. Később 2003-ban családi és egyéb magánjellegű események miatt kiléptem a jól működő cégeimből és elölről kezdtem. Azóta munkatársaimmal új céget alapítottam, újabb szakmai területeket ismertem meg, és ha lehet, még többféle feladatot kell ellátnom.

 

Előzmények:

Börcsök András háza:

Andrással az ismeretségünk hosszú évekre nyúlik vissza, ami még egy munkakapcsolattal indult. 2008-ban kezdtem el a családi házát tervezni, ami az első elképzelések szerint még nem passzívházként épült volna. Később, mikor az egyeztetéseink során az épület már kezdett alakot ölteni, András úgy döntött, hogy passzívházat szeretne. Ez az addig kialakult elképzelést, helyiség kapcsolatokat (alaprajzokat) jórészt megváltoztatta. Mivel addig még passzívházat nem terveztem, közösen abban állapodtunk meg, hogy egy ilyenben már jártas tervezőt keres meg a feladattal. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig érdekelt a folyamat, így Andrással végig tudtam követni. Úgy érzem, minden ezzel kapcsolatos információt átadott nekem, miközben meggyőződhettem hallatlan alaposságáról és kitartásáról. A tervek elkészülése után segítettem a kivitelező kiválasztásában. Nekem is volt kivitelezőre vonatkozó javaslatom, és természetesen neki is voltak jelöltjei. Az ajánlatok és a referenciák alapján végül a választása – az addig általam nem ismert kft-re – Kormanik Ottó cégére esett, akit így Andráson keresztül ismertem meg a kivitelezés során.

Kertvendéglő (Csongrád):

Még a 90-es évek közepén cégesen terveztünk hozzá átalakítást, bővítést. Ezek kivitelezését is az akkori cégem végezte. Az épület nagyobb mértékű bővítésének gondolatát a tulajdonosa Kása István hozzávetőleg egy éve említette. Mivel szintén nagyon régóta ismerjük egymást, és több épületet is terveztem a megbízásából, ezzel a feladattal is megtisztelt. A tervek már készen álltak a beadásra, – aminek egy furcsa jogi szituáció leküzdése a feltétele – és zajlott az épületekre adott árajánlatok elbírálása, illetve a kivitelező kiválasztása. Mivel a terveket az ajánlatot adók jórészt tőlem vették át, így találkoztam újra Ottóval. Ő többször egyeztetett Istvánnal is, és a megegyezésük alapján kezdődött el a passzívház vendéglő és panzió tervezése.

 

Gondolatok a passzívházról:

A ház:

Magyar eredetű szó, amelyet több más nyelv is átvett, (pl.: német, angol) és a nyelvünkben nagyon sok komoly jelentéssel bíró más szavunk gyökere is (pl.: haza, hon). – Ez a dolog azért sok kérdést felvet egy gondolkodó emberben. – Valójában a létezésünk egyik alapja és a jövőnk meghatározója is, hiszen ebben növünk fel, ebben élünk, neveljük a csemetéinket és egész életünkben oltalmat ad. Nem véletlen, hogy a legtöbb felelősségtudattal rendelkező ember életében ennek létrehozása az egyik fő feladat. Ennek módját korábban mindenki számára elérhetővé tették, jóformán ismeret és szorgalom kérdése volt egy vályogház, vagy vertfalas parasztház felépítése. Az épület jellemzői miatt folyamatos karbantartást igényel, mivel lakatlanná válása után hamar visszaveszi az általa kölcsönadott anyagokat a természet. Ez az anyagmegválasztás, valamint a anyatermészettel ilyen hosszú időn keresztül történő harmóniában élés elismerésre méltó, bölcsességet sugalló és tiszteletet parancsoló.

Népi szólásaink:

Mondásaink nem a véletlen művei, szinte az élet bármely területére alkalmazhatóak, így nekünk kijelölt feladatokra is. Kettőt említenék közülük:

Többet ésszel, mint erővel:

Évszakonként, sőt naponta is szoktak ellentétesre változni érzéseink az időjárással kapcsolatosan. Például a hőmérsékletváltozást illetően napközben melegünk van, estére fázunk. Milyen jól jönne az a kis meleg éjszaka, ami napközben feleslegben volt. Arról nem is beszélve, ha néhány napot, vagy hetet említek. A napi átlag hőmérséklettel talán mindenki kibékülne, de ha ez hosszabb időre is vonatkozhatna, akkor biztosan. Ezt megoldhatjuk erővel úgy, hogy hűtünk, ha melegünk van és fűtünk, ha fázunk. Ha erőnket kímélni akarjuk, hőszigetelést használunk. Ha a legkisebb erőbefektetést akarjuk, akkor eltároljuk a hőt. A hőtárolást nehéz szerkezetek beépítésével érhetjük el, amelyeket csak a belső tér felé hagyunk „nyitva”, a külső tér felé hőszigeteléssel „zárjuk” le, ezáltal a külső hőmérsékletet így a belső tér késleltetve veszi át. Napközben kint egyre melegebb lesz, és amikor már estére melegedni kezdene a belső tér is, kívül lehűlés indul. Az éjszaka folyamán pont a fordítottja játszódik le, mivel kint egyre hidegebb lesz, így amikor a belső terünk hűlni kezdene, odakint újra kezdődik a nap melegedéssel. A passzívház esetében a hőtárolásra egy kis „trükközéssel” még rá lehet segíteni, ami a szezonális kiegyenlítést is segíti. Ez a „trükközés” pont az a mérnöki tudomány, amire itt szükség van.

Arany középút:

Könnyen belátható, hogy egy ilyen passzívház szerkezet méretei, anyagai és gépészeti megoldásai túlzásokba éppúgy eshetnek, mint ahogyan elégtelenek is lehetnek. Természetesen egyik sem szerencsés, ezért itt szintén mérnöki tudomány szükséges.

Leszakadni a rabláncról:

Nap, mint nap érezhetjük azt a „szolgáltatói” rablánc hálózatot, amin folyamatosan feszítenek. Ezek azok a csapdák, amivel lenézetté tették, és megszüntették az évszázadokon, sőt évezredeken keresztül működő tanyavilágot és szereket. (A szerek jellegzetes ősi településformáink, Erdélyben és az Őrségben még megtalálható.) „Milyen jó a város, mert nem leszel sáros, van vezetékes víz, gáz, áram, szennyvíz, szemételszállítás, telefon, stb.” Észre sem vették az emberek, hogy a munkahelyek és az élelem mennyire más útvonalra került, aminek a pénz lett az átjárója. Ezáltal kiszolgáltatottá váltunk, mára kényük, kedvük szerint emelik szolgáltatási áraikat azoknak a rendszereknek, amiket mi sajátmagunknak építettünk nem is túl régen. Egy tanyavilágnak, ami önellátó, a fenti szolgáltatások közül évezredeken át semmire nem volt szüksége, munkahelye a saját földje volt, így a pénz sem játszott komoly szerepet. Enni mindig volt mit, házfelújítását a saját területén lévő anyagból meg tudta oldani, az „üzemanyagot” a füves puszta adta, aminek a trágyázása is megoldott volt. Ivóvízzel rendelkezett, csomagolóanyagról a természet gondoskodott (pl.: gyümölcshéj, tojáshéj, stb.) így göngyöleg, hulladék nem volt. Nem csoda, ha a hatalom kapzsisága nem tűrhette ezt a mérhetetlen függetlenséget és szabadságot.

A passzívház esetén már szintén jelentősen lazul ez a fojtogatás, mivel jelentősen lecsökken energia igényünk. Nyilvánvalóan ehhez még lehet hozzátenni megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket, amelyek tovább javítják helyzetünket, de nem feltétlen szükséges, ezek a későbbiekben is bővíthetőek tetszés szerint.

A „minimál design” ne pazaroljunk semmivel sem:

Ahhoz, hogy minden tekintetben le tudjuk csökkenteni az árakat, nem bonyolítjuk túl az épületek alaprajzát és szerkezetét, figyelembe véve a legjobb terület-kerület arányt. Mindazonáltal az alaprajzi elrendezésnek maximálisan ki kell szolgálnia a családot, – figyelembe véve a szokásaikat – hogy a házat, mint hajlékot tökéletesen kitölthesse az élet a benne élők által. Egy jó alaprajzi elrendezés rengeteg családi összezördülést előzhet meg, és a teret jól használhatóvá teszi.

Néhány tévedés tisztázása a melegvíz előállítással és a háztartási energiával kapcsolatban:

A fentiekből körvonalazódik, hogy a passzívház fenntartási költségei, elsősorban a hűtésre-fűtésre vonatkozóan töredéke nemhogy egy átlagos, de még egy mai előírásoknak megfelelő házéhoz képest is. Ezzel szemben semmit nem jelent az, hogy egy televíziót, kávéfőzőt, hűtőgépet, sütőt, mosógépet stb. passzívházban, vagy egy átlagos épületben használunk-e, mert ugyanannyit fog fogyasztani. Ebben az esetben például egy napelemes vagy szélenergiát hasznosító megoldás bárhol segíthet. Hasonló a helyzet a melegvíz előállításával, hiszen mindkét helyen ugyanannyit használunk, nyílván itt sem lesz attól olcsóbb, hogy passzívházban fürdünk. Itt egy napkollektor jelenthet megoldást.

 

A passzívház technológiánk szerkezeti felépítése:

A lényeg:

Egyszerűen kivitelezhető, lehetőleg olcsóbb, sávalapra helyezett épület, beton fallal, monolit közbenső födémmel, ami tökéletes légtömörséget, és kiváló hőtároló képességet ad az épületnek. Erre kerül rá a 30 cm vastag hőszigetelés. A falazat belülről a szokásos szilárd felületet adja, benne könnyedén elhelyezhetőek a gépészeti és elektromos csövek. A könnyűszerkezetes zárófödém költségcsökkentéssel járó megoldás, kellően vastag légtömör hőszigeteléssel. A tetőszerkezet általában szeglemzes szerkezet. Egyedi kérésre az ésszerűség határain belül el tudunk térni egyes szerkezeti részektől. Mi a költséghatékonysági szempontból ideális szerkezetet ajánljuk, amennyiben nincsenek speciális feltételek a megbízónk részéről. Ezen a területen tudom kamatoztatni a vasbeton technológiával kapcsolatos eddig megszerzett ismereteimet, hiszen a tartályoknál, medencéknél is a légtömör megoldásokat kellett szem előtt tartani. Természetesen itt is, mint mindig a minőség a részletek megoldásaiban rejlik, amihez megint mérnöki tudás szükséges.

 

Járulékos előnyök:

A monolit (helyszínen öntött) vasbeton nagy ellenálló képességgel rendelkezik, mivel az épület összes tartószerkezete gyakorlatilag egy összefüggő darabból van. Mechanikai hatásokkal szemben, pl.: földrengés, betörés, – sok esetben a falon át jutnak be – baleset, árvíz nagyon ellenálló. A tartószerkezet szinte a végsőkig kitart, így minimalizálva a károkat, mert ha egy épület oldalfala megreped, vagy kidől, a keletkező kár mértéke nem mérhető ahhoz, amelyiknél „csak” újra kell festeni.

A passzívházba épített építőanyag értékesebbé válik egy átlagoshoz képest, mivel az ingatlan piacon magasabb árszintet képvisel az elkészült épület.

 

Anyaghasználat:

A felhasznált anyag minden esetben az anyatermészet tulajdona, ezért igyekszünk vele összhangban kialakítani, hogy mikor már nem használjuk tovább, a kölcsönvett részt mihamarabb visszavehesse. Bölcsességünk nem ér fel az őseinkével – ezt kár is lenne vitatni –, így az általunk alkalmazott anyagok, mint beton, acél, nem bomlanak le olyan gyorsan, mint a nád, fa, vertfal, vagy a vályogtégla, esetleg tégla. A műanyagok, ami a nyílászárók és a hőszigetelések egy részét alkotják, újra lehet hasznosítani. A műanyag szigetelések jórészét habüvegre cseréltük, ami a műanyagnál jóval természetesebb megjelenésű anyag, hiszen kvarc bázisú, így sokkal időtállóbb is.

 

A feladatunk:

A lehető legkevesebb és legegyszerűbb, de megbízható technológiát alkalmazva, a kivitelezési időt lerövidítve minél többünk számára elérhetővé tenni, hogy emberhez méltó életkörülmények közt élhessen. A megszerzett ismereteket sem szeretnénk titokban tartani, mert ez ellenkezne az előbb említett elképzeléseinkkel.